“Történelmi szükségszerűség” Tajvan és Kína újraegyesítése Hszi Csin-ping szerint
A kínai elnök újévi beszédében elkerühetetlennek nevezte az újraegyesítést.
A kínai elnök újévi beszédében elkerühetetlennek nevezte az újraegyesítést.
Donald Trump lehetséges visszatéréséről ír a Bloomberg és a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A Putyin-rendszer természetét és az ukrajnai háború kilátásait fejtegeti a Neue Zürcher Zeitung. A New York Times szerint megrendültek azok a pillérek, amelyek az elmúlt 50 évben stabilizálták a világot. A Süddeutsche Zeitung a gázai rendezés lehetőségeit latolgatja, és ugyancsak az izraeli-palesztin háború kimenetelét, Netanjahu politikai mozgását elemzi a Guardian szemleírója. A Bloomberg szerzője szerint könnyen előfordulhat, hogy az álhírek megszabják a demokrácia egész jövőjét. Válogatásunk a világlapok cikkeiből
Miért maradt el az ukrán áttörés? Meddig állhat ki a Nyugat Benjamin Netanjahu Izraelje mellett? Valóban meggyengült-e a Nyugat? Mire készül Kína 2024-ben? Mi az, ami biztosan bekövetkezik, ha Trump visszatér? Mindezekre válaszoltunk globális geopolitikai évzáró podcastunkban.
Mao Ce-tung születésének 130. évfordulóján a kínai elnök, Hszi Csin-ping ígéretet tett arra, hogy újraegyesítik az “anyaországot”. Szerinte meg kell akadályoznia, hogy Tajvant “bárki bármilyen módon elszakítsa Kínától”.
Kínában folytatódik a korrupcióellenes kampány, melyet Hszi Csin-ping elnök több mint egy évtizede folytat, hogy megerősítse hatalmát. Most a 60 ezer milliárd dolláros pénzügyi világ van soron Kínában.
Az ukrajnai háború tanulsága a szintén fenyegető nagy szomszéddal szembenéző Tajvan számára az, hogy a készültség erősítésével el kell venni a kedvét Kínának a támadástól, és támogató tábort kell gyűjteni a nemzetközi közösségben.
A magyar vétónak drámai következményei lennének mindenki számára, mondja a Frankfurter Allgemeine Zeitungban az uniós ügyekért felelő ukrán miniszterelnök-helyettes. A Politico a francia elnök és a magyar miniszterelnök találkozójáról is beszél. A Guardianben Gordon Brown Donald Trump visszatérésnek lehetséges következményeit elemzi, és ugyanígy tesz a Financial Times is. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A politika Magyarországon és Lengyelországban is beleszól a kamatokért felelős jegybankok dolgába. Széttöredezik az európai politikai paletta, erősödik a szélsőjobb. Mi a baj azzal, hogy Olaszország migrációs központokat kíván létesíteni Albániában? Valóban meggyengült a Nyugat? Mit kezd Putyin a jelenlegi ukrajnai helyzettel? Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Joe Biden amerikai elnök és Hszi Csin-ping kínai pártfőtitkár-államfő csúcstalálkozójának egyetlen érdemi eredménye, hogy helyreállt a megszakadt párbeszéd a két nagyhatalom között. Jelzésértékű még, hogy Kína ad Amerikának két óriáspandát.
A CNN munkatársa tette fel a kínos kérdést Biden elnöknek, hogy „még mindig diktátornak nevezi-e Hszi elnököt”.
Mi lesz a magyar EU-s pénzekkel? Mit tud azzal kezdeni a kontinens, hogy tovább erősödik a szélsőjobb Európában? Várhat-e mást a migráció ügyében az új lengyel kormánytól az EU, mint a korábbitól? Mi lehet az egyik Tiborcz-cég szerepe a Budapest Airport visszavásárlásában? Mi sülhet ki a Biden-Hszi-találkozóból? Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A két elnök már egy éve nem találkozott egymással, több fronton sem találta Washington és Peking az egyetértést.
Úgy fest, a magyar miniszterelnökre marad, hogy lobbizzon a kínai technológiáért, ami nem felel meg az uniós szabályoknak.
Három hónapon belül már a második magas rangú kínai vezetőt váltják le Kínában, ami szakértők szerint kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy mennyire stabil a Hszi Csin-ping körénél koncentrált hatalom.
Jó érzés lehet hatalmasokkal mutatkozni, egyszer azonban szembe jön a realitás.
Kiverte a biztosítékot az uniós nagykövetek brüsszeli tanácskozásán a szívélyes pekingi jelenet Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin között, írja a Politico. Bár a lap szemleírója szerint miközben Donald Tusk azt mondja, hogy megmentette a lengyel demokráciát, a politikus jövőbeli megítélése szempontjából még fontosabb lehet, hogy megerősíti az európai biztonságot. A Daily Telegraph óv a lengyel választások utáni túlzott optimizmustól: az ellenzék alakíthat kormányt, ám ettől még a Jog és Igazságosság kapta a legtöbb voksot, írja a lap. A Guardian vezércikke szerint egyre nehezebb fenntartani Ukrajna támogatását, és az izraeli háború csak tovább bonyolítja a képletet. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A Die Weltben publikáló Mathias Döpfner, a Springer-konszern vezérigazgatója szerint új szintre lépett a fejlett demokráciák destabilizálása, világháborús veszély fenyeget. Több lap, így a New York Times és a The Times is az izraeli konfliktus kiszélesedésétől tart. A Bloomberg és az Euractiv a pekingi csúcs eseményeit és annak lehetséges következményeit, hatásait elemzi. Az Euractiv kiemeli, hogy Orbán Viktor volt az egyetlen uniós vezető a tanácskozáson. Timothy Garton Ash a lengyel választások eredményét üdvözli a Guardianben, azonban szerinte Jaroslaw Kaczynskinak még "van egy-két piszkos trükk az inge ujjában".
Orbán Viktor továbbra is Pekingre és Moszkvára fogad, de elfordulhat, hogy ráfizet. Az EU-s vezetők közül csak a magyar kormányfő ünnepli a kínai fővárosban az Övezet és Út kezdeményezés 10. évfordulóját. Ez alkalmat teremtett arra is, hogy az ukrajnai háború kitörése óta először találkozzon az orosz elnökkel, amivel szintén kilóg az uniós sorból. Orbán Viktor igyekszik őrizni a barátságot a két keleti nagyhatalommal, de könnyen alakulhat úgy a világpolitikai helyzet, amikor ez a viszony megváltozik.
A New York Times háromszoros Pulitzer-díjas szerkesztője szerint négyük közül Donald Trump a legveszélyesebb, mert ha felfordul a világ, és ilyen fontos államok sodródnak tévútra, az USA-tól függ a világ sorsa.